MINDENKINEK ISMERŐS DOLGOK 2.0

A Budapesti Metropolitan Egyetem frissen végzett hallgatóinak és a Néprajzi Múzeum kutatóinak kiállítása mai hétköznapi tárgyak megértésén és bemutatásán alapul.

A kiállítás egy rendhagyó tárlatvezetés keretein belül nyílt meg szeptember 19-én.

A kiállítás a galéria nyitvatartási rendje szerint látogatható.

2016 őszén öt hallgató és négy kutató dolgozott együtt heti rendszerességgel. A kurzus során azt vizsgálták: miként használjuk hétköznapjainkban a tárgyakat? Miként választjuk ki a számunkra fontosakat? Tudjuk-e jellemezni magunkat tárgyakkal? Számít-e a szín, a forma, az alapanyag, a funkció, a tervező és a márka? Kapcsolódnak-e a választásokhoz és a használathoz érzelmek? Ha kollekciót alkotunk tárgyainkból, tudunk-e a megszokottól eltérő módon csoportosítani, a tárgyak között új és más viszonyrendszereket létrehozni? Egy múzeum miként segítheti ezt az önreflexív értelmezési munkát? És fordítva: miként illesztheti be gyűjteményi szemléletébe a kívülről érkező személyes tapasztalatokat, a megszokottól eltérő válaszokat? És ezekből mi mutatható meg egy galériatérben?

A Budapesti Metropolitan Lab minden évben létrejövő integrált művészeti projektjei számára fontos, hogy a hallgatók csoportosan dolgozzanak, hogy a különféle szakirányok összekapcsolódjanak egy közös alkotásban. A Múzeum számára pedig fontos, hogy valóban nyitottá váljon, hogy képes legyen érdemben együtt gondolkodni a közönségével, hogy időlegesen elszakadjon a bevált formáktól, és más generációk friss gondolataival is dolgozzon. A Mindenkinek ismerős dolgok című kiállítás ennek egy lehetséges útját mutatja meg.

„A cím – Mindenkinek ismerős dolgok – a kiállításon látható egyik tárgy történetében olvasható fordulat, amely egyszerre leíró és lírai, mégis pontosan fejezi ki azt az attitűdöt, amellyel a kiállítótérben látható tárgyakhoz és gondolatokhoz fordulhatunk. Ami viszont kevésbé látszik a galériatérben: az a féléves folyamat, amelyben a hallgatók és a kutatók gyűrték egymást. Ahogy megismerkedtünk egymással, ahogy belevágtunk a munkába, elmondtuk és dokumentáltuk egy napunkat, fogalmakat gyűjtöttünk a „jó” és a „rossz” múzeumról, ahogy saját tárgyainkról meséltünk egymásnak, ahogy összeállítottunk egy 100 tárgyból álló listát, amelyről úgy gondoltuk: személyiségünket és láthatatlan mindennapjainkat is kifejezi. És az sem látszik, ahogy ezen kiborultunk, mert sokkal nehezebb és intimebb lett a téma, mint ahogy elsőre gondoltuk. Aztán mégis folytattuk. Ezt követte a szelekció, a tárgyakhoz kapcsolódó kategóriákról való gondolkodás, a saját tárgyak és a múzeumi gyűjtemények közötti átjárhatóság felismerése, a megbirkózás az intimitással, az elmondható történetek megfogalmazása. Végül a kiállítás koncepciójának kidolgozása, a gondolatok galériatérre és vizuális nyelvre fordítása.”

Így dolgoztak együtt hallgatók és kutatók, néha kicsit fáradtan, de mindig nyitottan, folyamatos párbeszédben, kérdések özönében, az egyetemi, a múzeumi és a galériatérben. Fél év egy kiállítás létrehozására nagyon rövid idő. A megvalósítás csak úgy lehetséges, ha érdemi a részvétel és az együttműködés. A Mindenkinek ismerős dolgok esetében megtaláltuk ezt az utat, ami feloldotta a „laikus–szakértő” oppozíciót, és a hangsúlyt az eltérő tudások, tapasztalatok sokszólamúságára helyezte. A 2017. februárjában a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület kiállítóterére komponált kiállítást most a Kaposvári Egyetem, Rippl-Rónai Művészeti Kar, K.B. Galériájába hozzák az alkotók, és a kiállításon egymáshoz illesztett tárgyak, fotók, tárgytörténetek és fiktív kompozíciók segítségével beszélnek arról, hogy mit jelent a saját hétköznapokat megmutathatóvá tenni mások számára.  

Koncepció: Fejes Petra, Hermann Júlia, Hornyák Evelin, Kiss Krisztina Noémi, Vörös Zétény
A kutatásban résztvevő szakemberek: Foster Hannah, Frazon Zsófia, Gadó Flóra, Wilhelm Gábor
Grafikai tervezés: Kiss Krisztina Noémi ©loufie tipo
Tárgyfotók és mozgókép: Vörös Zétény
Szövegek: Fejes Petra, Hermann Júlia, Hornyák Evelin, Kiss Krisztina Noémi, Vörös Zétény

Installáció:
Olvasószerkesztő: Sebes Katalin
Nyomtatás: Reactor
Projektvezető: Frazon Zsófia

A kiállítás a Budapesti Metropolitan Egyetem Integrált művészeti képzés kurzusa és a Néprajzi Múzeum (MaDok-program, OTKA 112185) együttműködésében és támogatásával jött létre.

Külön köszönet: Seres Szilvia (Budapesti Metropolitan Lab), Uhl Gabriella, és a Kaposvári Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Kara

////////////////////////////////////////////////

Familiar things

This exhibition is a collaboration between the former students of the Budapest Metropolitan University and the researchers of the Museum of Ethnography and is based on participatory museum praxis. During the semester class-room work examined the following questions: How do we use our everyday objects? How do we select the ones which are important for us? Can we characterise ourselves with objects? The exhibition is an experiment to link display and privacy.

The creative process was driven by open-mindedness and dialogue while the exhibition attempts to dissolve the antagonism between professionals and non-professionals in a museum context. There are objects, photos, stories and fictitious compositions linked together in the space of the exhibition and the participants reflect on what it means for them to make their own everyday lives visible.