HORVÁTH JUDIT
INSTALLÁCIÓ 2., MÁSODIK DÍJ
2014-ben végzett Képi ábrázolás alapszakon.
Az autonóm művészet vonzza, a lényeg, hogy élvezze az alkotást. A természeti formák, ritmusok tanulmányozása után inkább a fény-árnyék játék és a reflexiók foglalkoztatják. Ez egyfajta letisztulás számára, főleg egyszerű, geometrikus formák és kevés szín jellemzi munkáit, amelyekben szerepet kap a játékosság is: egyes képei interaktív módon alakíthatók. Objektjei varázslatos világba repítenek, térbeli montázsainak alapanyaga legtöbbször valamilyen hulladék, amely kezei között új életre kel és személyes történeteket jelenít meg. Színre szín, formára forma épül és történeteket sűrít magába, dobozba zárva vagy egy falat elborítva. Számos hazai kiállításon szerepelt munkáival, legutóbb Londonban a Royal Academy of Arts Summer Exhibition című tárlatán mutatkozhatott be.
Nyertes pályamunka: Privát oltárok, privát trófeák
Munkájában a pszichénkben és magánmitológiánkban jelen lévő belső démonok művészi feldolgozásával, megjelenítésével és áttranszformálásával foglalkozott. Installációja alapját egy tárgysorozat alkotta, amely több, különböző szubjektív „trófeából” állt, amelyeket egy csomópontokból és a közöttük lévő megjelenített kapcsolatokból álló hálózatos installálási móddal mutatott be. A trófeákon kívül a beépített szövegek, skiccek és vektorok személyesebbé és komplexebbé, illetve többolvasatúvá teszik a sajátos napló értelmezési folyamatát.
MINIINTERJÚ JUDITTAL:
Miért ezzel a területtel foglalkozol?
Pályázati munkámban a személyes démonok elvi és gyakorlati legyőzésének lehetőségét vizsgáltam, illetve kísérletet tettem erre. Úgy gondoltam, a képzőművészet jó terápiás eszközöket kínál arra, hogy a már felismert démonokat vizualizáljam, megformáljam, és az alkotás folyamata közben megszelídítsem.
Miért ezt a szakot választottad?
Mindenképpen képzőművészetet szerettem volna tanulni. Átnézve a Metropolitan kínálta lehetőségeket, a Képi ábrázolás szak tűnt a legmegfelelőbbnek. Így is lett; nagyszerű művészek oktattak a képzőművészet különböző ágaira.
Mi inspirál?
Ha az ember agya kinyílik, azaz „rá áll” a művészetre, minden inspirálhat. Elsősorban a körülöttem lévő világ és annak hatásai, legyen szó a metró aluljáróban látható elázott plakátról, vagy egy könyvről, vagy akár egy TV reklámról.
Mivel szeretnél foglalkozni a jövőben?
A személyes motívumokat megörökítő munkák mellett mostanában a fény-árnyék viszonyok és a színes reflexiók foglalkoztatnak. Minden munkám egy kísérlet: anyagokat, technikákat próbálok ki. Mindig van egy elképzelés a fejemben, de általában az anyag vagy technika is visszahat a munkára, alakítja azt.
JUDIT KEDVENC FŐISKOLAI FELADATAI:
Javier (2013, 48x39cm, szigetelő szalag, falemez)
Ez a munka Rácmolnár Tanár Úr órájára született. Az volt a feladat, hogy készítsünk portrékat egy személyről, szokatlan megoldásokkal. Sokadik próbálkozás után, végső elkeseredésemben szigetelő szalag került a kezembe. Másnap megdöbbenésemre a Tanár Úr végre elégedett volt.
Terek I. (2013, 47x51cm, akril, falemez)
Terek II. (2013, 39x79cm, akril, falemez)
Barabás Tanár Úr, a szakvezetőnk vitt el minket Körösényi Tamás kiállítására a Műcsarnokba. Az itt született vázlatokat dolgoztam tovább Nagy Csaba Tanár Úrral a műhelyben. Több nyomatot is készítettünk, de végül a dúcok annyira megtetszettek, hogy megfestettem őket.
Rajz (2011, pasztell, ceruza, papír)
A három év alatt 4 tanárnál is voltak klasszikus rajzóráink. Ezek nagyon jó alkalmat teremtettek arra, hogy megtanuljunk pontosan (például csontvázat) rajzolni, de a legjobb hely volt arra is, hogy kipróbáljuk magunkat különböző stílusokban, és anyagokkal.
